A jövőben már nem egy, hanem két felől is erősen tudják fogni a kicsinymoldvai halászfalu, Trunk csángómagyar lakosságának a kezét, mert ez év júniusától Kővári Róbert barátomat falugazda társammá fogadtam – írja levelében Dobozi Robert eddigi falugazda.
Kilencedik éve vagyok a Szeret folyó melletti moldvai halászfalu, Trunk falugazdája. A helység szinte teljes lakossága katolikus moldvai csángómagyar. A 35 évnél idősebbek kiválóan, a fiatalok azonban már csak nehezen értik és beszélik őseik különleges, ún. déli-csángó nyelvjárását.
Az eltelt kilenc évben nagyon sok örömöt, de legalább annyi nehézséget is hozott számomra ez a megbízatás. Aki számára nem világos, mi is pontosan az a falugazdaság, miből áll egy falugazda munkája, annak pár mondatban így tudnám összefoglalni annak lényegét:A falugazdaság társadalmi megbízatás. Olyan önként vállalt kötelezettség, amely nem jár fizetéssel, nem jár egyéb anyagi előnyökkel, és a legtöbb esetben társadalmi elismerést sem hoz magával. A falugazdák kinevezésük elfogadásával azt vállalják, hogy lehetőségükhöz mérten mindenben segítik a moldvai csángómagyarok kultúrájának megőrzését, és támogatják az ottani csángó közösség magyar nyelvű oktatását.
A kilenc év alatt sokféle módját találtam meg ennek a támogatásnak. Számtalan esetben szerveztem táborokat a trunki gyerekeknek mind Magyarországon, mind Erdélyben. Támogatásommal vetélkedők, sportrendezvények valósultak meg, és az akkori tanítókkal szoros együttműködésben létrehoztuk a Trunki Tánc és Hujjogató Találkozót, amely immár hatodik éve töretlenül megrendezésre kerül, és Moldva egyik legnagyobb ilyen jellegű rendezvényévé nőtte ki magát.
Munkám legnagyobb segítője a helyi tanítók mellett végig feleségem, Dobozi Andrea volt. A kilenc év alatt hat tanítóval dolgoztam együtt Trunkon. A legtöbbjükkel kiváló kapcsolatot sikerült kiépítenem, barátságunk az oktatási programból való kilépésük után is fennmaradt. A nagyon sok nehézség és anyagi ráfordítás mellett sikerek, közöttük országos jelentőségű sikerek is, kísérték ezt az utat, amelyek mindig erőt adtak a folytatáshoz. Az elmúlt két év problémáit például a helyi születésű hagyományőrző, Gyúr Paulina munkába állása, valamint egy nem várt barátság kialakulása tudta feledtetni.
Kővári Róbert barátom külső támogatóként jelent meg a közelünkben, s hamarosan már a trunki helyi csángó közösség legnagyobb legnagyobb támogatói közé tartozott. Becsületes, jó szándékú, nagyvonalú embert ismertem meg a személyében, aki szívén viseli a moldvai csángómagyarok sorsát. Sok-sok beszélgetés, és több sikeresen lezárult projekt után úgy határoztunk, egyesítjük minden erőnket, anyagi és humán erőforrásunkat, és ezt az egyesített erőt továbbra is Trunk szolgálatára, a moldvai csángó közösség megmaradásának elősegítésére fogjuk fordítani.
Tudtommal nem volt még példa arra, hogy egy moldvai csángó település két falugazdát kaphatott volna. 2018.06.09-én, a VI. Trunki Tánc és Hujjogató Találkozón Kővári Róbert barátomat ünnepélyes keretek között, a KEMCSE beleegyezésével és támogatásával, teljes jogú falugazda társammá fogadtam.
Dobozi Róbert trunki társ-falugazda
Comentários