Több fontos programja volt a húsvét előtti, szép tavaszi összejövetelünknek: a moldvai magyar nyelv újraélesztésével foglalkozó dr. Bodó Csanád, egyetemi docens saját kutatásairól számolt be „A moldvai magyar nyelvi revitalizáció kutatásának tapasztalatai” címmel. Kővári Róbert trunki falugazda eddigi moldvai tevékenységét és tapasztalatait ismertette, majd megtartottuk az egyesület kötelező évi közgyűlését.
Áprilisi klubunkat László Ildikó szép tavaszi énekével kezdtük, majd meghívott előadónk, dr. Bodó Csanád érdekes előadását hallgattuk meg. Bodó Csanád egyetemi docens (ELTE Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet) saját kutatásairól számolt be. Még egyetemistaként, 1991-ben járt Moldvában, Lészpeden. Megdöbbenve tapasztalta, hogy mennyire kevesen beszélik a magyar nyelvet, és milyen sok román szó kerül a magyar mondatokba, azaz nyelvcsere zajlik Moldvában. Felmerült benne, hogy visszafordítható-e ez a folyamat? Nyelvész kollégáiból egy kutató csoportot szervezve 2014–2017 között széleskörű vizsgálatot végeztek a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program résztvevői körében. 21 helyszínen több száz kisdiák nyelvi állapotát mérték fel. A kutatás során a résztvevők három nagy csoportját vizsgálták (tanár – gyerek, keresztszülő – gyerek és tanár – keresztszülő kapcsolat), és a közöttük való együttműködés különböző formáit elemezték.
A moldvai oktatási helyszíneken a magyar nyelvet az iskolában és iskolán kívül ma szabadon tanulják azok a gyermekek, akik ezt szeretnék. Nagyon fontos a tanár személyisége, mert akkor jár az órára a gyermek, ha számára vonzó a tanár által nyújtott foglalkozás. Megemlítette, hogy az 1930-as években tilos volt az iskolában magyarul beszélni. Akit rajtakapott a tanár, annak egy követ kellett a fején tartania. A kő körbejárt a magyarul megszólalók között. Akinél az óra végén volt a kő, az külön büntetést kapott. Ez megalázó, durva bánásmód volt. A mai magyar órák játékosak, vidámak. Fontos, hogy legyen sikerélménye a gyereknek, mert ez újabb lendületet ad a tanulásának. Ez motiválja a gyerekeket, és ezért vesznek részt az órákon. Érdekes, hogy a szülők általában távolságot tartanak az iskolától, nem követik az oktatás folyamatát.
A magyar nyelv gyakorlása szempontjából nagyon fontos szerepe van a keresztszülő – gyermek kapcsolatnak. A keresztszülők teszik személyessé, élővé a magyar nyelv gyakorlását. A levélírás is fontos része a nyelvgyakorlásnak, de ez eléggé akadozik. A keresztszülők a karácsonyi csomagküldéssel és a nyári nyaralással tudják motiválni a gyerekeket. Nagyon fontos, hogy minél többször eljussanak a tanulók magyar nyelvterületre. Ez nem feltétlenül kell, hogy Magyarország legyen, hanem Erdély is kiváló helyszín.
Kíváncsiak voltak a kutatók, hogy milyen indíttatásból váltak keresztszülőkké az emberek. Általában az Erdélyt járók közül kerülnek ki, akik segíteni szeretnének, akiknek fontos a nyelv, a nemzet sorsa.
A harmadik vizsgált csoport a tanárok és keresztszülők együttműködése. Sok példa igazolja, hogy azokon a helyszíneken halad legjobban a magyar oktatás, ahol tartós és jó az együttműködés e két csoport között. Nagyon sokat tud segíteni a keresztszülő a tanárnak, ha harmonikus a kapcsolatuk.
Különösen régebben rengeteg játékot, oktatási anyagot juttattak ki a keresztszülők a falvakba, amivel érdekesebbé tudták tenni a tanárok az oktatást. Sok keresztszülő segíti a tanár gyakran méltatlan lakhatási körülményeinek javítását. Előadónk szerint keresztszülők nélkül nem működne az oktatási program, azaz a magyar nyelv újraélesztése.
Jelenleg folyik a felhalmozott kutatási anyag feldolgozása és publikálásra való előkészítése. Tervezik, hogy bevonnak a kutatásba újabb helyszíneket, a bákói és a csíkszeredai kollégiumok tanulóit. Nagyon örülünk, hogy a vizsgált fontos folyamatban, a moldvai magyar nyelv újraélesztésében mi keresztszülők is aktív szerepet játszunk.
Következő előadónk Kővári Róbert, trunki társ-falugazda volt, aki Dobozi Róbert mellett sokat segített a faluban folyó magyar oktatás színvonalasabbá tételében. 2016-ban fedezte fel a csángókat, amikor eljutott Lészpedre, Márton Attilához. Azt az elvet követte, hogy először meg kell ismerni azokat, akiknek segíteni szeretne. Vállalkozóként bevonja munkatársait is az adományok gyűjtésébe, családja is támogatja tevékenységét. Elmondta, hogy sok energiába kerül ez a kapcsolattartás, de mindig feltöltődve érkezik haza Moldvából. Nagyon jó a kapcsolata a tanárnővel, Maczkós Piroskával. Folyamatosan egyeztetnek egymással, így mindig naprakészen tud Róbert segíteni. Nagyon figyel arra, hogy a vetélkedők alkalmával minden gyerek kapjon ajándékot, ezzel is motiválva a további magyar tanulásra a gyermekeket.
Nagy megdöbbenéssel tapasztalta, hogy rossz körülmények közé kerülnek a középiskolai kollégiumban a gyerekek. Ezt nagyon veszélyesnek találja, mert ezért sokan haza is mennek, feladva a tanulmányaikat. Szeretné, ha összefognánk, és „örökbe fogadnánk” egy-egy kollégiumi szobát, és azt rendbe tennénk. Felhívására már talált is jelentkezőt. Ez nagyon szép feladat lenne a vállalkozó keresztszülőknek, de először tisztázni kell, hogy a kollégium fenntartója hogyan áll ehhez a felvetéshez.
Ezt követően megtartottuk a KEMCSE kötelező évi közgyűlését. Jolanda Willemse elnök asszony beszámolt az egyesület 2018-as évi működéséről, amelyből kiderült, hogy ez az év is nagyon sikeres volt, az egyesület sok segítséget tudott nyújtani a moldvai tanárok oktatási és szociális körülményeinek javításához. A pénzügyi beszámolót Dévai Éva tartotta meg, amit honlapunkon külön közzétesszük. A beszámolókat az egyesület jelenlévő tagjai egyhangúlag elfogadták.
Büttner Sarolta
programkoordinátor