Szavazás!

Vallási és Szociális tudósítás: 2009. január - augusztus

Határon átívelő szeretettel és az összetartozás érzésével indult a 2009. év is a jelképes keresztszülők és a keresztgyerekeik között. Igyekeztünk erősíteni a Szeretet-hidat moldvai magyar testvéreinkkel együtt, amelynek megépítésébe kezdtünk két évvel ezelőtt. A csoportunk tagjai közvetlenül és háttércsapatként is közreműködtek ezekben a folyamatokban, segítve az elnökség munkáját. A szociális támogatások (a kiküldött csomagok és a tárgyi segítségek) egybekapcsolódtak a vallási tevékenyéggel is, mivel mi keresztszülők tiszteletben tartjuk a moldvai magyarok mély katolikus hitét, akár magyar, akár román nyelven élik meg azt...

Rózsafüzér és szentmise az ifjúságért és a családokért 

Dr. Nyisztor Tinka 2008 őszén, amint arról hírportálunk is beszámolt, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen summa cum laude minősítéssel védte meg doktori disszertációját. A moldvai Pusztinában élő néprajzkutatóról, a Pusztinai Szent István Egyesület alapító elnökéről és polgárjogi harcosról Made in Romania címen filmet forgattak, Szent István gyermekei címen könyvet írtak, illetve számtalan újságcikket és interjút jelentettek meg, de szókimondó mivolta, a magyarság melletti elkötelezettsége miatt munkahelyet sem Romániában, sem az anyaországban nem kap.

Nem kaptak gyónás utáni feloldozást, mert magyarul tanulnak

2009. április 6. 18:18

Nem szűnnek a hatóságok és a román katolikus egyház magyartanítás-ellenes fellépései a moldvai csángóknál. A történelmi Magyarország határain kívül élő magyar anyanyelvű népcsoport elrománosítása egyházi és állami részről is tovább zajlik, legutóbb magyarul tanuló gyermekektől tagadta meg a katolikus pap a gyónás utáni feloldozást.

Nem volt szó a csángók magyar miséjéről?

A moldvai csángók ügyeivel rendszeresen foglalkozó internetes oldalon, a zarandoklat.hu-n közzé tett nyílt levél szerint a Klézse községből nyugdíjazott Pascaru Augustin atya az egyik vasárnap mise után megtámadta Antal Vajda János tanárt a forrófalvi templom előtt. Az egyházi személy azért fenyegetőzött, mert Antal Vajda magyarul tanítja a falubeli gyerekeket. A levél arról is tudósít, hogy ezután Antal Vajda János azt tapasztalta, hogy sok korábban hozzá járó gyerek egy idő után nem jelentkezett olyan lelkesen a magyar nyelvi programokra. Amikor Antal János érdeklődött tőlük, hogy mi is történhetett, kiderült, hogy Augustin atya nem adott azoknak a gyerekeknek a gyónás után feloldozást, akik a magyar órákra jártak.

A moldvai csángók településein a román hatóságok mellett a romániai katolikus egyház is minden eszközzel igyekszik megakadályozni azt a programot, melyet néhány lelkes erdélyi és magyarországi magyar kezdeményezett az elrománosítás alatt álló moldvai csángó gyerekek magyarra való tanítására. Az oktatás a román hivatalok akadékoskodása és retorziói mellett a hivatalos tanítási időn kívül, jobbára magánházaknál zajlik.

Az Erdélyből és Magyarországról toborzott tanárok kevés fizetésért, áldatlan körülmények között dolgoznak. A magyar nyelv tanítását a helyi vezetés mellett sok esetben a falu plébánosa is igyekszik ellehetetleníteni. A mélyen hívő csángóknak néhány hónapja arról prédikált az egyik „lelkiatya”, hogy a Magyarországról érkezett tanárok az ördögtől valók, és aki szóba áll velük, az bűnt követ el. Ezek után természetesen jelentősen megcsappant a magyar nyelvórákra járó gyermekek száma a csángók által lakott településen.

Pálffy Lajos

Meghívó: Rákosmente a csángómagyarokért

A KEMCSE Vallási és Szociális Csoportja szervezésében szeretettel hívunk a keresztút liturgiájában résztvenni kívánó és minden kedves érdeklődő testvérünket a Nagypénteki Keresztútra Rákosligeten Tampu-Ababei József lujzikalagori plébános atya vezetésével.

Időpont: 2009. április 10, Nagypéntek 17 óra

Gyülekezés: 16,30 óra

Hely: a Budapest XVII. ker. Hősök tere,

Magyarok Nagyasszonya

római katolikus templom

http://rakosliget.plebania.hu

Elérhetőség: az Örs vezér térről a 276E busszal

Tel: 20/5146-995 (Vékony Márta)

Vallási és Szociális tudósítás                                         

„2008.szept.-2009.jan.”

A 2009. év kezdetén határon átívelő szeretettel kívánunk összetartást és jó egészséget mindannyiunknak ezzel a képpel. A decemberi klubdélutánon, Luca-napján szétosztottunk szép magyar szokás szerint búzamagokat a Szász Csillával érkezett gyerekek és a keresztszülők között. Elültettük reményeink szerint mindannyian a magvakat, amelyek Karácsonyra szépen szárba szökkentek a cserepekben. Egymásra gondolva így is erősítettük a Szeretet-hidat egymás között, amelynek megépítésébe kezdtünk.

Vallási és szociális tudósítás                                            „2007.nov.- 2008.okt.”

 Munkacsoportunk egy évvel ezelőtt az első közgyűlésünkön kapta a felhatalmazást arra, hogy az egyesület elnökségének a döntéseit elősegítsük háttércsapatként a vallási és szociális téren jelentkező feladatok elvégzésével, a jó szándékú emberek és a felajánlott segítségek, adományok összegyűjtésével. Erre az MCSMSZ támogatását is megkaptuk (Solomon Andrán, Hegyeli Attila és Nyisztor Tinka személyében). Lehetetlennek tűnt a feladat, de amennyi rajtunk múlt, azt megtettük. Találkozva keresztgyerekeinkkel és a családjaikkal, szembesültünk mindannyian csángó testvéreink vallási és szociális téren is megmutatkozó nehéz helyzetével, amin igyekeztünk a magunk eszközeivel segíteni. Közben megismertük a lényükből sugárzó derűt és életszeretetet is, amely erőt adott nekünk is a munkához. Öröm volt moldvai testvéreinkért dolgozni, valamint az ima és az összefogás erejét megtapasztalni. Sok jó emberrel találkoztunk, akik imát, adományokat, munkát, időt, tanácsot adtak. Hálásan  megköszönöm és kérem továbbra is mindenkinek az imáját, munkáját és segítségét.

Magyar és román nyelvű miserend és imádságok

A www.minden-ami-magyar.hu honlapon párba állítva olvashatjuk a miserendet és a legfontosabb imádságokat, magyarul és románul. Köszönjük a KEMCSE Vallási és Szociális Csoportjának munkáját!

Forrás: http://www.minden-ami-magyar.hu/etc/roman-magyar-szentmise.pdf és http://www.minden-ami-magyar.hu/etc/alapimak-roman-magyar%20nyelven.pdf

Közös magyar-román házelnöki levél a csángók anyanyelvű misézéséért

Budapest, 2008. október 10., péntek (MTI) - A moldvai csángók magyar nyelvű misézéséről szóló, XVI. Benedek pápának címzett levelet adott át Szili Katalin házelnök Juliusz Janusz apostoli nunciusnak, akit pénteken fogadott dolgozószobájában - közölte az Országgyűlés sajtóosztálya az MTI-vel. A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke szerint történelmi pillanatnak lehetünk szemtanúi a moldvai magyar misézésért folytatott küzdelemben. A csángó magyarok szövetsége is örvendetesnek tartja a magyar és a román házelnök levelét...

Lészpediek Budapesten

"Rövid, de annál kalandosabb útról érkeztünk haza vasárnap a lészpedi gyerekekkel. Gyöngyössy Lajos bácsi falugazdánk kezdeményezésére kezdtük szervezni a Pápai Missziós Művek és az Isteni Ige Társaságával (verbita missziósok), hogy október 11-én, a Világmisszió Országos Ünnepén, a gyerekek szerepeljenek Budapesten, pontosabban a Budai Ciszterci Szent Imre Plébániatemplomban. Lajos bácsi minden részletet pontosan egyeztetett Madassery Sebastian atyával, nekünk nem maradt más dolgunk, mint ott lenni..." A beszámolót itt olvashatják.

Közlemény a román-magyar püspöki konferenciák delegációinak találkozójáról

A román és a magyar püspöki konferenciák delegációi Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke és Ioan Robu bukaresti érsek, a Román Katolikus Püspöki Konferencia elnöke vezetésével szeptember 16-án találkoztak Budapesten az MKPK székházában. A megbeszélés az egyházi életnek és az Egyház társadalmi jelenlétének számos kérdését érintette, az Egyház szervezetét, a szerzetesrendeket, a papságot, a katolikus iskolákat, a hitoktatást és az egyházfinanszírozást. A magyar püspökök ismertették a magyarországi egyházmegyék lelkipásztori helyzetét, tapasztalataikat az oktatás, a papnevelés és a kisebbségi pasztoráció terén. A felek külön figyelmet szenteltek az egyházi ingatlanok restitúciójának és azoknak a különböző megoldásoknak, amelyek a két országban ezen a területen megvalósultak. Beszámoló hangzott el a romániai görög katolikus egyház különleges helyzetéről ebben a tekintetben.

Szó esett a nemzeti kisebbségek anyanyelvi lelkipásztori gondozásáról is. Ennek a témának különböző szempontjai merültek fel az egyes egyházmegyék etnikai összetételének és történelmi helyzetének megfelelően. A Temesvári Egyházmegyében például a német ajkú katolikusok kivándorlása után a magyar anyanyelvű hívek kerültek többségbe. Az igényeknek megfelelően különböző nyelveken tartanak szentmiséket. A Szatmári Egyházmegyében a katolikusok többsége magyar nemzetiségű, de a román és németajkú híveknek is biztosítják az anyanyelvi lelki gondozást. A Iasi Egyházmegyében a különböző anyanyelvű hívek lelkipásztori ellátása különböző feladatokat jelent, keresik a megoldás lehetőségeit. Ennek érdekében két fiatal csángó papot küldött a megyéspüspök Budapestre tanulmányaik folytatására. Ők három év múlva visszatérnek egyházmegyéjükbe. A mai találkozó folytatása azoknak a megbeszéléseknek, melyeket az MKPK az utóbbi években a környező országok katolikus püspöki konferenciáival elkezdett. A magyar és a román katolikus püspöki konferenciák képviselőinek következő találkozására a jövő évben Romániában kerül sor.

Budapest, 2008. szeptember 16.

Vatikáni lépések a csángók anyanyelvi miséjéért

Gyakorlatilag minden kérdésben egyetértett vagy egymáshoz nagyon közel álló véleményt képviselt a magyar és a vatikáni diplomácia vezetője. Göncz Kinga magyar külügyminiszter június 23-án, hétfőn, a Vatikánban találkozott partnerével, Dominique Mambertivel valamint Tarcisio Bertone bíboros államtitkárral.

Göncz Kinga a vatikáni külügyminiszternek felvetette a határon túli magyar közösségek, különösen a csángók segítésének kérdését, többek között a csángó magyarok anyanyelvű misézésének problémáját. A vatikáni diplomácia vezetőinek ismert volt a probléma. Mamberti és Bertone bíboros megerősítette, hogy már tettek "aktív lépéseket" ez ügyben, elsősorban a magyar nyelvű misézés biztosítása érdekében. Egyetértettek abban is, hogy ezt a munkát, ezt a támogatást folytatni kell, kiterjesztve általában az anyanyelv, az anyanyelvi oktatás és a kultúra megőrzésének területeire is.

Pápalátogatás és a csángók ügye

Végül ejtsünk szót egy olyan egyházpolitikai kérdésről, amiben sokan a Szentszék erőteljesebb érdekérvényesítését várják! Ősszel esedékes egy román-magyar püspöki találkozó, és itt a hírek szerint szó esik majd a csángók anyanyelvi misézéshez való jogáról is, aminek megvalósulását sokan a Vatikánon kérik számon.

A katolikus egyházról sokan gondolják, hogy egy nagyon hierarchikus és antidemokratikus szerveződés. Ennek az ellenkezője igaz, hiszen a csángók esetében is az a kérdés, hogy a lelkipásztori munka milyen nyelven folyik, az adott ország, jelen esetben Románia püspökeinek a hatásköre. Ezzel a Vatikán nem akar és nem is tud foglalkozni. A helyi püspökök kötelessége és felelőssége a hívekről legjobb tudásuk szerint gondoskodni. A csángók anyanyelvi pasztorizációjában a román-magyar püspöki találkozó előrelépés lesz, ám a Vatikán bevonása nélkül. A román püspöki kar belátta, hogy a csángók kérése jogos, és amennyiben a magyar nyelvű misézés megvalósul, az pozitív hatással lesz a két Püspöki Konferencia kapcsolatára is. Ne feledjük, ez az első olyan kétoldalú találkozó, ahol kényesebb kérdések megvitatására sor kerülhet! Az előzetes tárgyalások pedig feljogosítanak minket a bizakodásra, hogy lesz tényleges fejlemény a csángók ügyében.

Misszió beszámoló

A Vallási és Szociális Csoport missziós útjának tagjai május 27-én, kedden 17h-tól élvezetes előadásukat a Lítea Könyvesbolt és Teázó közönségének is meg fogják tartani, amelyre szeretettel várnak minden érdeklődőt.

Helyszín: 1014 Bp., Hess András tér 4. (Budai Vár / Fortuna udvar - szemben a Hilton Szállóval)

Bérmálkozol vagy magyarórára jársz?

2008. május 8 óta a klézsei plébános (Pascariu Augustin) és segédje (Hodea Cristian) szakadatlan azon dolgozik, hogy megszűntesse az iskolai magyar csoportokat. A bérmálkozásra készülő gyerekeknek rendszeresen elmondják a felkészítők során, hogy aki magyarórákra jár, az nem vehet részt a bérmálkozáson. Miután ez a szóbeli fenyegetés kevésnek bizonyult, az említett egyházi személyek az iskolai vallásórákon is folytatták „felvilágosító kampányukat”, amely keretében fenyegetésekkel és képtelen hazugságokkal próbálták a gyerekeket rávenni, hogy írásban kérjék az iskola vezetőségétől, hogy őket ne tekintsék a továbbiakban a magyar anyanyelvi órákat látogató diákoknak. És mindezek ellenére még mindig voltak olyanok, akik nem vonták vissza kérvényeiket, így határidőt szabtak a gyerekeknek: kedden reggel 8 órakor ott lesznek ők is az iskola titkársága előtt és szeretnék látni, hogy ki az, aki magyarórára megy és ki az aki bérmálkozni szeretne, azaz hozta visszavonó kérvényét iktatás céljából. A 46 iskolai oktatásra beiratkozott gyerek közül nagyon sokan megírták maguk visszavonó kérvényeküt és bár tanáruknak sírva mondták, hogy ők szeretnének járni magyarórára, félelmükben most mégse merik ezt megkockáztatni, hiszen a klézsei közösség számára a bérmálás szentsége rendkívűl fontos.

Tanárunk (Istók Angéla) személyesen felkereste a helyi papokat, akik megerősítették: nem értenek egyet a magyarórákkal, és mindent el fognak követni, hogy a klézsei iskolában megszűnjön a magyar nyelv oktatása. Egyházhoz nem illő viselkedésükkel és mondataikkal tanárunkat is megbántották.

Szövetségünk ez ügyben a bukaresti Diszkriminációellenes Bizottsághoz fordult panasszal, ugyanis azt gondoljuk, hogy egyértelmű diszkrimináció eltiltani a bérmálástól olyan katolikus vallású gyerekeket akik ilyen vagy olyan nyelvórán vesznek részt legális keretek közt.

Ugyanakkor Solomon Adrián elnök valamint tanárok és szülők május 23-án Iasi-ba mentek Petru Gherghelt keresve az előre egyeztetett fogadóóra idejében. Bár Őszentsége nem volt elérhető, a küldöttség panaszlevelét a püspökség titkárságán hagyta, és kérte, hogy a következő hétre újabb időpontot adjanak az MCSMSZ küldöttjeinek.

A püspöknek címzett levélben is kihangsúlyoztuk, hogy a klézsei eset mellett az utóbbi időben más helyszíneken is felerősödtek a római katolikus egyház helyi képviselőinek támadásai a magyar nyelvet tanuló gyerekkel, a magyar kultúrát ápolókkal szemben, így Diószegen, Lészpeden és Budán is voltak hasonló kirohanásaik a papoknak főleg a szentmisék keretében.

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elítéli a Katolikus Egyház helyi képviselőinek kultúraellenes, az emberi jogokat földbe tipró, középkorias magatartását, és minden eszközzel megpróbálja megkeresni a békés, Krisztus örökségével összhangban levő megoldást az egyház szolgáival együtt.

az MCSMSZ vezetősége

Az elejétől a végéig magyarul zajlott a szentmise ma Pusztinán

Május 9-én délután öt órakor kezdődött az a szentmise Pusztinán, Pogár Róbert csángó származású kaposvári egyházmegyés pap celebrált a templomot megtöltő 250 helybelinek és a „Veszélyeztetett örökség” konferencia résztvevőinek. Ez az esemény még nem jelenti azt, hogy a helyi egyház hozzájárulna a magyar nyelvű miseszolgálathoz, hiszen nem harangoztak a mise előtt, s a helyi pap sem vett részt rajta, de mégis elmondható: Moldvában sor került az első az elejétől a végéig magyar nyelven hangzó templomi szentmisére. A helybeliek és a konferenciára érkezettek a mise végén a Himnuszt is elénekelték a Szent István király nevére szentelt pusztinai templomban.

Az embereknek joguk van saját identitásukat akár anyanyelvük alaposabb elsajátításával is megválasztani, a közszereplőknek az a feladatuk, hogy támogassák őket e törekvésükben - mondta Bogdan Olteanu, a parlament elnöke pénteken Bákóban a magyar kollégájával, Szili Katalinnal folytatott megbeszélése után.

Szili hivatalos csángóföldi látogatása keretében ült tárgyalóasztalhoz Bogdan Olteanuval, akivel a két parlament közötti együttműködés gyakorlati kérdéseit vitatták meg. A két házelnök egyebek mellett megállapodott arról, hogy közösen tesznek lépéseket a Vatikán irányában a csángóföldi magyar nyelvű misézés ügyében.

Magyar mise lesz Pusztinán

A budapesti székhelyű Teleki László Alapítvány 2008. május 8-9-én a moldvai csángómagyarokkal kapcsolatos nemzetközi tudományos konferenciát szervez Bákóban. A konferencia résztvevői május 9-én Pusztinára utaznak, ahol délután 6 órától a helyi Szent István király templomban magyar szentmisét fognak celebrálni. A Magyarok Világszövetsége úgy tudja, hogy a pusztinai plébános korábban sem emelt kifogást az ellen, hogy a településre érkező magyar csoportok, amennyiben papjuk is van, magyar misét tartsanak a templomban. A misére más településekről is szeretettel várnak mindenkit.

Vallási és szociális tudósítás a 2008. év első két hónapjáról

1) Január: Az idei évet is fontos egyházi és világi személyek felkeresésével kezdtük. Számítunk imáikra és tanácsaikra, hogy a legmegfelelőbben tudjuk végezni a feladatainkat csángó testvéreink érdekében. Iancu Laura csángó költő értékes tanácsaival, Tőkés László református püspök úr, Hofher József és Vértesaljai László jezsuita atyák, Bocsa József piarista rendházfőnök atya pedig imáival támogat bennünket. A legnagyobb örömet az jelenti a számunkra, hogy Tampu-Ababei József atya, a lujzikalagori születésű fiatal csángó pap, aki a budapesti XVII. kerületi plébánián szolgál, felajánlotta nekünk a segítségét. Reményeink szerint hiteles és tanult lelki vezetőnk lesz az elkövetkezendőkben. Hisszük, hogy egységben és összefogással minden megvalósulhat!

 2) Február: Nagy öröm volt találkozni a keresztgyerekeink tanáraival, beszélgetni velük és átvenni tőlük a nekünk szánt leveleket.. A februári fogadásukra bő programot állítottak össze a szervezők, amely művelődésre és szórakozásra is alkalmat adott nekik a hét folyamán. Voltak időpontok, amelyeken több lehetőség közül is lehetett választaniuk.

 A program az érkezésük napján a Csángó Bállal kezdődött. Másnap, február 3-án, vasárnap 12 órakor a Jáki kápolnában Dankó Ferenc atya szentmisét mutatott be csángó testvéreinkért, segítőikért, papjaikért és a gyerekek tanáraiért a. Az MCSMSZ elnöke, Solomon Adrián a családja tagjaival és a tanárok közül ketten: Márton Attila Lészpedről, és Durucz István Lábnyikról választották ezt a lelki feltöltődésre alkalmas találkozót. Jelen voltak a keresztszülők közül is sokan a családjukkal: Lázárné Borika, Büttner Sarolta, Gyöngyössy Lajos alelnökök, és a vallási csoport tagjai közül: M.Németh Ilona is. A szentmisén együtt imádkozhattunk egymásért, közös szándékainkért. A szentmise után az atya megáldotta a jelenlévő vendégeket és rajtuk keresztül a távol- és otthon-maradottakat is, valamennyi csángó testvérünket, segítőiket, papjaikat, oktatóikat is. Megáldotta a számukra összeállított szerény ajándékainkat is, amelyeket testi-lelki feltöltődésükre szántunk. Volt közte pogácsa és üdítőital is, de voltak lelki táplálékok is: mézeskalács, bibliaidézet és egy kis lelki olvasmány is mindegyiküknek, amelyeket a zuglói imádkozók készítettek, akik sokat imádkoztak Zoliért és a zarándokútja sikeréért, a csángó testvéreinkért az út során is, és azóta is.

Regőczi atya vasmiséje

A 93 éves vitéz Regőczi István atya, az "Isten vándora" vasmisés áldását adta a jelen lévő keresztszülőkön keresztül csángó testvéreinknek is a Kútvölgyi Engesztelő Kápolnájában tartott hálaadó vasmiséjén az Isteni Irgalmasság Vasárnapján, március 30-án. papságának 65. évfordulóján

Regőczi atya három misét mondott 2007-ben és sokat imádkozott Ferkó Zoli zarándoklata alatt érte és a csángó testvéreinkért.

Nyisztor Tinak köszöntő levele:

"Isten éltessen Regőczi atya!

A jó Isten áldja meg a munkáját, a földet is ahol lépked.

Nyisztor Tinka A pusztinai Szent István Egyesület elnöke"

EMI díj a zarándoknak: A magyarság egységéért

Kitüntette Ferkó Zoltánt az Egyesült Magyar Ifjúság. A zarándok a Pro Unitate Hungarorum – a magyarság egységéért – díjat kapta a Kárpát-medencei ifjúsági szervezettől azért, mert 2007 tavaszán kerékpáros zarándoklattal hívta fel a figyelmet a moldvai csángómagyarok anyanyelvi vallásgyakorlásának hiányára. Az Egyesült Magyar Ifjúság elnöksége nevében Strahl Zoltán, a szervezet alelnöke a Pro Unitate Hungarorum – a magyarság egységéért – díjat adományozta Ferkó Zoltánnak...

Könyv jelent meg a zarándoklatról

Megjelent Zarándoklat a moldvai magyar miséért című könyvem. Az írás moldvai csángómagyar testvéreink magyar nyelvű vallásgyakorlásáért indított zarándoklatunk krónikája, egyszerre útleírás, imádságos könyv és történetírás, ugyanakkor helyt ad több, eltérő véleménynek is. Számokban összefoglalva a mű 1 cél, 2 kerék, 45 nap, 370 település, 1000 csatlakozó, 4000 km, 6 püspök, 3 defekt, néhány ősz hajszál és számtalan verejtékcsepp története 160 oldalon. A könyv ára az újévben is csak 1800 Ft 2500 Ft helyett. A könyvet postai utánvéttel megrendelheti a ferkozoltan@post.com e-mail címen...

Ez már csak azért is időszerű lenne, mert „etnikai tudatában és nyelvében erősen meggyötört népcsoport ez, mely életvitelében és körülményeiben messze elmarad a kívánatos civilizációs szinttől. Annyira elesettek, értelmiségüktől megfosztottak, hogy erejük sincs jajszavukat belekiáltani a nagyvilágba."...

Csángó zarándoklat Csíksomlyóra

Észervételeit, javaslatait várjuk az info_kukac_keresztszulok.hu e-mail címen.
Copyright © 2006 KERESZTSZÜLÕK A MOLDVAI CSÁNGÓMAGYAROKÉRT Egyesület
Legutóbb módosítva: 2009. november 23.